Hát ez is eljött... Pontosabban csak el fog jönni, mert addig még el kell telnie az utolsó éjszakának, de semmi kétség, ezzel nem lesz gond. Félreértés ne essék, azt semmiképpen nem sajnálom, hogy itthagyom Milánót, de kedvesek és segítőkészek voltak az itteni kollégák, őket egy kicsit sajnálom itthagyni. De azt hiszem, majd kompenzálni fog, hogy újra együtt dolgozhatom Kicsák Zolival. Azt egy kicsit sem bánom, hogy majd ismét visszaállhatok a magyar konyhára, mert sokkal változatosabb mint az olasz. Na jó, nem annyira sok benne a hal, de abból csak 3-4 fajta van, amit szívesen megeszek. De végre megint ehetek rendes leveseket, csirkemájat, sertéssültet, gombapörköltet nokedlivel. Na meg végre megint élőben nézhetem majd a híradót, széles vásznú képernyőn. Jó lesz megint úgy járni-kellni az utcán, hogy minden szót értek, és nem a személyes fantáziámra van bízva, hogy melyik plakáton mi szerepel, vagy mit kérdezett tőlem a bolti eladó. Végre nem érzem majd külön örömnek, ha számomra is érthető nyelven is fel vannak tüntetve az ételek az étlapon, és ha fel akarom hívni Papót, akkor bármikor megtehetem, nem kerül percenként 150 forintba, egy üveg sör árába. Végre lesz igazi magyar kenyérben részem, nem az itteni izét kell ennem, ami mellesleg háromszor annyiba kerül.
A jövőben a szabad hétvége nem azt fogja jelenteni, hogy akkor nem találkozom senki ismerőssel, hanem csak annyit, hogy mehetek amerre kedvem tartja, akár a Pilisbe, akár Cserépfalura a pincémhez. Végre megint minden reggel kézbevehetem a friss napi újságomat, és reggelente munkábamenet olvashatom a HVG-t. Végre megint odafigyelhetek arra, hogy a boltban a magyar terméket válasszam, és nem kell az árakat folyamatosan átszámolnom. Száz szónak egy a vége, jó lesz megint otthon lenni!
Egyébként nem nagyon hiszek az álmokban, de mostanában hülyeségeket álmodom, volt álmomban egy éjszakai balesetem, és egy defektem is. Mellesleg ez két különböző este. Szóval ha hinnék az ilyesmiben, akkor mondhatnám, hogy az előjelek nem túl jók, de semmi összefüggést nem sikerült még felfedeznem az álmaim, és a valóság között... Időjárásjelentést sem nézek, mert a múlt hétvégén minden jóslatuk megdőlt, így inkább az tűnik követendő megoldásnak, hogy előre megkérdezem Pistit, hogy merre fog járni-kelni, és annak megfelelően kell tervezni az utam. :)
Most ideje aludni menni, mert reggel én időben kelek, ha kell, ha nem, és az egyetlen, amivel szabályozni tudom az alvásom hosszát, az az, hogy mikor fekszem le. Tekintve, hogy holnap hosszú napom lesz, ezért ideje készülődni a lefekvéshez.
Legközelebb már otthonról jelentkezem!
Gabor
