Mai bejegyzésem egy kedves telefonálónak szentelem. A foglalkozását direkt írtam így, csupa nagybetűvel, mert mégiscsak a KÁRSZAKÉRTŐK fingották a világot. Aki eddig nem tudta, az most megtudja. Komolyan mondom, ha én KÁRSZAKÉRTŐ lennék (nyílván nem lehetek, hiszen erre szülteni kell), akkor én már nem teremtenék semmit az emberiségnek, mert nem elég hálásak a Föld megteremtéséért. Mivel a kis agyukkal felfogni nem tudták a világ megteremtését, ezért kreáltak egy lény, Istennek keresztelték el, és ráaksztottak minden jó tulajdonságot, és ráfogták, hogy Ő teremtette a világot. Ha én KÁRSZAKÉRTŐ lennék, akkor egy jó kis világ-katasztrófát csinálnék, ami mindent visz, de akkor meg lenne egy csomó káresemény, ahová mind ki kellene menni, dolgozni meg nem szeretnék.
Akinek olyan érzése van, hogy nem vagyok teljesen kibékülve a KÁRSZAKÉRTŐKKEL, az természetesen téved, mert én igenis sokra becsülöm Őket, és különben sincs okom dühösnek lenni Rájuk. Amikor betörtek hozzám, akkor is kijött egy kiváló KÁRSZAKÉRTŐ, és fel is mérte a károm. Alig egy fél napot kellett Rá várnom, és aztán hamar lefikázta mindenem. Amikor mutattam Neki, hogy úgy lopták el a routert, hogy még a tápegysége is itt maradt, akkor azt el is vitte magával, mint bűnjelet. Akinek az a benyomása, hogy egy olcsó kis tolvaj, annak esetleg igaza lehet, de nekem csak pár perccel később esett le, amikor már elment, és mivel az új routerhez úgyis adtak új tápegységet, ezért úgysem volt értelme utánamenni, csak utólag mosolyogtam magamban.
A posta nem egyszerű, mert amikor a rendőrség elküldte a nyomozás lezárásáról szóló végzést, akkor azt hónapokon belül nem kaptam meg. Utólag a rendőrségen vehettem át, oda érkezett vissza, mint aminek ismeretlen a címzettje, pedig teljesen jól volt kitöltve. Bezzeg az összes számlával megtalálnak... Én persze sokáig nem kerestem a levelet, mert hagytam a rendőrséget, hadd dolgozzanak. Csak nyárra lett gyanús a dolog, de a múlt hétig nem nagyon voltam otthon, hogy nagyon utána tudtam volna járni. Szóval múlt hét pénteken kezemben a rendőrségi papírral úgy döntöttem, hogy eljuttatom végre a biztosítóhoz. Akkoriban a KÁRSZAKÉRTŐ meghagyta nálam a névjegykártyáját, illetve később kaptam tőlük egy papírt, amin fel kellett volna sorolnom az eltünt tárgyakat. A költözés közben ezek egy kicsit elkeveredtek, de abban reménykedtem, hogy telefonon segítséget tudok kérni. Fel is hívtam a biztosító forró drótját, ahol megtudtam a kárszámom, illetve adtak egy telefonszámot, ahol pontosan meg tudják mondani, mi a teendő. Fel is hívtam azt a számot, ahol azt mondták, hogy fáradjak be személyesen, és akkor meg tudjuk oldani a dolgokat. Én be is mentem, ahol egy kedves nő jött is, és adott egy A4-es papírt, hogy írjam össze, hogy mik vesztek el. A végén azt ő hivatalosan át is vette tőlem.
Ma felhívott a KÁRSZAKÉRTŐ, mondván, hogy ez így nem lesz jó, mert ez nem elég olvasható. Mellesleg számlákat is mellékelnem kellett volna. Szóval lássuk be, nem ebben maradtunk, amikor kint volt nálam. Én egy kicsit megpróbáltam Neki kifejteni, hogy bizony a kollégái ezt kérték, így tájékoztattak, és én csak annak megfelelően jártam el. Erre Ő felemelte a hangját, hogy miért a kollégáit hívtam, miért nem Őt, mert Ő a KÁRSZAKÉRTŐ, Ő fogja elbírálni, a kárigényem. Akkoriban azért adta ide a névjegykártyáját, hogy Őt keressem. Erre majdnem melegebb éghajlatra küldtem, de visszafogtam magam, mert ha egy nem megfelelőnek találja a hangsúlyt, akkor két évre el lesz ásva az aktám, ezért visszafogtam magam. Akkor elmondta, hogy akkor géppel írjam le Neki, hogy mi veszett el, és ahol tudok, ott mellékeljek számlát is. A végén még higgadt hangom megpróbáltam megkérni, hogy ha ez az eljárás rendje, akkor erről tájékoztassa a kollégáit is, mert én kétszer is jelleztem, hogy már nincs meg a formanyomtatványom, amire közölték, hogy nem probléma, illetve a második körben már úgy indítottam, hogy bemondtam a kárszámom, de senkinek nem az volt az első, hogy megmondta az Ő elérhetőségeit, hanem csak úgy felelőtlenül elkezdtek ügyet intézni. Erre Ő közölte, hogy igen, mert én egy kár-ügyintézővel beszéltem, nem egy KÁRSZAKÉRTŐVEL, akinek csak annyi a dolga, hogy átvegye a papírokat, és azokat továbbítsa Neki, a KÁRSZAKÉRTŐNEK.
Két dolgot sajnálok a dologban. Egyrészt hogy ennek a szerencsétlennek még nem tanították meg, hogy ilyenkor a cégnél ők egy csapat, és ilyenkor nem lesajnáljuk a kollégákat, hanem elnézést kérünk a figyelmetlenségért, vagy a félreértésért. Kifelé csak ilyen kommunikáció mehet! A másik, hogy kénytelen leszek egy új biztosítót keresni, mert nálam alapelv, hogy hülyékkel nem tárgyalok, és velem csak egyszer lehet így beszélni, mert másodjára nem megyek oda. Emberünkre kiválóan illik egy örök klasszikus (a nagypapám) mondása, miszerint "nem vérszegény, csak hülye szegény".
Egyébként kisebb-nagyobb megszakításokkal ma végig esett, amiből már rendesen elegem van. Most már hiányzik, ha nem is a nyári meleg, de egy kis meleg, mondjuk 25 fok jó lenne...
Már csak 15 nap, és megyek!
Gabor
