Ezen a hétvégén Pistiék látogattak meg. Eleinte nagyon izgultam az időjárás miatt, mert a hétvégére kifejezetten esős, borús időt mondtak. Ehhez képest csütörtökön délben elállt az eső, és kisütött a nap. Néha kisebb időre beborult, éjszaka még esett is, de ez semennyire sem befolyásolta a programunkat. Meg is kellett állapítanom, hogy Pistinek csodálatos ereje van, mert amikor ébren volt, akkor soha nem esett az eső. Szombaton, amikor utaztunk, akkor néha elbóbiskolt, erre persze elkezdett esni, amire én egy kicsit átkozódtam, erre Pisti felébredt, amire az eső is elállt. Hiába, minden mindennel összefügg, az eső Pisti alvási szokásaival. Hallottam, hogy ezen a nyáron rendszeresen hétvégén volt esős az idő. Ezen ne is csodálkozzunk, mert hétvégén Pisti is többet alszik, ilyenkor senki nem zavarja meg a felhőket, hogy kiadják a bennük felgyülemlet nedvességet.
Ha már ilyen jó időnk volt, akkor nem volt olyan nagy lelkiismeretfurdalásom, hogy Pistiéket nap közben kevesebbet szórakoztattam, hagytam őket a városban szétnézni, sétálni. Én ötkor szabadultam a cégtől, utána jól bevásároltunk, majd tekintettel a hajnali ébredésükre, otthon iszogattunk, beszélgettünk.
Reggel frissen-vidáman ébredtünk, majd a kiadós reggeli elfogyasztása után elindultunk a Como-i tóhoz, de most Bellagio település volt soron. Minden utikönyv nagyon ajánlja ezt a várost. A tó alakja egy Y-hoz hasonló, és itt válik ketté a két ág. Meg kell vallani, hogy tényleg nem nézett ki rosszul, bár meglehetősen keskeny kis út vezetett oda Lecco felől, amin nem lehetett nagyon haladni. Odafelé Monza-nál egy kellemetlen dugóba is beleszaladtunk, kb. fél órát ott kellett totyogni. Mint megtudtam, bővítik az út áteresztőképességét, ezért mintegy két évig hasonló dugók várhatókl. Egy pár kép:
Aztán délután még elmentünk a San Sirohoz, hogy nehogy véletlenül ne legyen jegyünk a vasárnapi meccsre. Este a Kapuzinerbe szerettünk volna bejutni, de telt ház volt, így csak egy kis séta jutott.
Vasárnap sokáig aludtak a fiatalok, így délelőtt nem mentünk sehová. Ebédre egy gnocchit főztem, ami sajnos nem sikerült olyan jól, mint szokott. Ízre nem volt rossz, de sajnos kicsit túlfőztem a tésztát... Ebéd után indulni is kellett a stadionhoz. Meg kell valljam, hogy engem lenyűgözött a stadion mérete. Mintegy nyolcvanezer nézőnek van ott hely, de mivel csak egy egyszerű Milan-Bologna bajnoki meccs volt, ezért csak 55.000 néző volt, legalábbis a tudósítások szerint. A meccsről is vannak képek:
Meccs előtti hangulatfokozás
A helyi B közép
Egy éles beadás után
Inzaghi is a pályára lépett, csak egy kicsit távol volt, ezért nem tudtam jól fényképezni
A meccs után hazajöttünk, majd elmentünk a Kapuzinerbe. Vasárnap este már nem volt teltház, viszont az ételek a megszokotthoz képest is nagyon finomak voltak. A káposztájuk valami isteni, ezt el kell ismerni.
Ma reggel korán keltünk, hiszen Pistiéknek indulni kellett a géphez. Pisti emlékként itthagyta a törülközőjét, de azt sem zárom ki, hogy csak ittfelejtette. Mindenesetre kiváló alkalom lesz a legközelebbi találkozásunkra, hogy majd visszaadjam a törülközőt. :)
Ma a büdzsé-adatok összegzésén és elemzésén dolgoztam. Sok hibával dolgoznak a különböző országokban a kollégák, ezért volt munka bőven. De nem baj, én nagyon élveztem. Remélem, hogy még a maradék hét munkanapra is majd közel hasonlóan izgalmas feladatok jutnak, és akkor hamar el fog suhanni ez a pár nap!
Gabor
