Gondoltam, hogy nem adom fel, és megint kipróbálom a blogírást a saját gépemről, és működik! Ennek örömére akkor írok is egy keveset. Bizonyos szempontból ma volt a leggusztustalanabb a munkám, mert a Tagetik feltöltéséhez fel kellett töltenem képletekkel az alaptáblákat, így az országok elvileg csak megnyitják majd a Tagetiket és az FMC-t, és az eddigi adataik szinte automatikusan átemelődnek. Ez az elmélet! Remélem, hogy nem feleslegesen dolgoztam ma egész nap, és tényleg működni fog a dolog. De annyit mindenképpen el kell mondani, hogy ez sem volt egy lélekemelő munka. Viszont ezt már nem biztos, hogy minden nyegle tizenéves asszisztens meg tudta volna oldani, mert nagyon nagy odafigyelést igényelt, hogy pontosak legyenek a képletek, és ha itt hibázik egyet az ember, akkor fél napig keresheti a hibát. És ha nem is veszi észre, akkor meg minden országban egyenként szidják a felmenőit, és keresgetik ők fél napokig a hibákat. Szóval amiatt meg tudtam békélni a helyzetemmel, mert azt mondogattam magamban, hogy azért kell nekem csinálni, mert én tudom a legjobban megcsinálni.
Ma délután megint ittunk, mert a jó öreg Vitto szombaton megnősül, és most kapott egy kis nászajándékot a kollégáktól, valamint ittunk egy kis pezsgőt az egészségére. Nagyon vicces volt, mert már egy órával a köszöntése előtt be volt sózva, és készítgette elő a pezsgőt és a rágcsát. Végül többek között egy ugyanolyan navigációt kapott, mint amilyen nekem is van. Egyelőre még nem szóltam Neki, hogy ne csodálkozzon, ha az A!-es autópályán vagy hatvan kilométeren keresztül keresi az utat. :(
Most mennem kell, de ha lesz reggel időm, akkor újra jelentkezem!
Gábor
